Látnivalók
Járd be a környéket és találd meg a számodra legmegfelelőbb kikapcsolódási lehetőséget.
Szálka
Tolna megyében, a szekszárdi dombvidék déli részén fekszik Szekszárdtól és Bonyhádtól egyformán 12 km-re. Keletre a Sárköz termékeny síksága, nyugatra a Völgység, északra pedig a Hegyhát húzódik. Határa változatos, dombokkal, völgyekkel szabdalt, erdőkkel sűrűn borított területének legnagyobb részén gyenge minőségű barna erdőtalajok vannak.
Zsáktelepülés jellegéből következő korábbi elzártsága megszűnt a bonyhád-bátaszéki úthoz történő csatlakoztatással, amely kijáratot jelent a 6.sz. főútra, és a szomszédos településekhez.
Kelet felé a falu szerpentin műúttal csatlakozik a Sárközt keresztülszelő bátaszék-szekszárdi útvonalhoz. A legközelebbi vasútállomás a Szálkától 5 km-re lévő Mőcsény községben van.
A falu két völgyben fekvő, hosszan elnyúló V alakot formáz. Az erdő és a tó kitűnő mikroklímát biztosítanak a falunak. Erdeiben sokféle vad található. Különösen szarvasállománya híres, területén lőtték 1891-ben azt a szarvasbikát, mely 14,5 kg-os agancsával hosszú ideig világrekord volt. Szobra a falu főterén áll.
SZÁLKAI HORGÁSZTÓ, STRAND ÉS KEMPING
Szálka mellett a szekszárdi dombvidék leghosszabb északkelet-délnyugati irányú völgyének elzárásával szabálytalan alakú víztározó jött létre. Ez a mesterséges tó ma a falu legnagyobb vonzereje.
A tó vízfelülete 40 ezer m2, mely részben homokos aljú, keleti része sekélyebb, kagylósabb, míg nyugat felé haladva mélyül. A tó több, mint 2 kilométer hosszú, két részből áll. Az első tó a horgászás szerelmeseinek biztosít kellemes időtöltést, a második tó partján pedig strand és kemping található.
Az első tó partján álló faházban napijegy váltható, a nagy tóhoz pedig a dohányboltban tudsz horgászjegyet váltani.
A műút mellett a tó egy részéből strandot alakítottak ki. A víz minősége kiváló, az ide látogatók gyönyörű, nyugodt környezetben élvezhetik a strandolás örömeit. A tó legmélyebb pontja a strand területén 2 méter. A strand területén bóják jelzik a vízmélységet, ezzel is segítve a fürdőzők tájékozódását. A strand harmada bokrokkal, fákkal tagoltabb, itt lehetőség nyílik kempingezésre is. A vízminőség ÁNTSZ által rendszeresen ellenőrzött.
Lenyűgöző élményben lehet része a kedves idelátogató vendégeknek, hiszen Szálka élővilága rendkívül gazdag. Lehetőség van vízibiciklivel, csónakkal vagy kajakkal a tó egy részét bejárni, ahol rengeteg élőlénnyel találkozhat: hattyúk, teknősök, különböző halfajták, különleges madarak, és a vadvilág többi lakója.
A sportolni vágyók számára homokos strand röplabdapálya, minifocipálya, kosárpalánk, továbbá vízibicikli, kajak- és csónakkölcsönzés nyújt kedvező sportolási lehetőséget.
MAUSZ KÁPOLNA
A Decsről Szálkára vezető út mellett, Görögszó feletti magaslaton (kilátással a Sárközre a Dunáig) található a szabadon álló, egyhajós kápolna, nyugati homlokzata elé enyhén kilépő toronynyal, a hajónál keskenyebb, poligonális záródású szentéllyel, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel. A tornyot támasztó féloromzatok végén pillérre állított váza.
A torony tengelyében nyíló kapu szemöldökgerendáján található az építési évszám és az építtetők neve. 1891-ben építtette a szálkai Michael és Anna Mayer. Nevét a húsvéti Emmausz-járásról kapta. A 20. század végére használaton kívül, romos. Helyreállítva: 1993.
SZERB ORTODOX KOLOSTOR ÉS TEMPLOM, GRÁBÓC
A grábóci szerb ortodox kolostor és templom (szerbül: Manastir Grabovac) a Tolna megyei Völgység egyik „világtól elzárt”, erdővel borított dombok között megbújó kisközségében, Grábócon található. A településre 1580-ban érkeztek ortodox szerb szerzetesek a dalmáciai szerb Dragovity kolostorból. A faluban akkoriban már éltek a törökök elől korábban ide vándorolt szerb családok. A kolostor összes épülete 1994 óta ismét a magyarországi szerb ortodox egyház tulajdonában van. A hely több évszázadon át a „magyarországi szerb kultúra Athénje”, a magyarországi szerb ortodox papképzés központja volt..
Megközelítés:
Gyalogosan a templom előtti utcán felkanyarodva (Napfény utca) kellemes séta némi kaptatókkal oda vissza kb. 8 km. Gépjárművel Bonyhád felé kb. 3 km.
Grábóc Mária-kilátó
A faluban található még egy kilátó, amit érdemes megnézni. A temető felé felkaptatva jobbra fordulunk. Kicsit meredek emelkedőn kell felmenni, de megéri!
Szekszárd
Szálkától 15 km-re található Tolna megye székhelye Szekszárd, amely számos látnivalót tartogat.
Wosinsky Mór Megyei Múzeum
A múzeum Wosinsky Mór régész és múzeumszervezőről kapta nevét, az ő céltudatos munkájának köszönhető, hogy 1902-ben kapuit megnyitotta a látogatók előtt. Wosinsky Mór számos hazai és külföldi expedíciója során olyan nagy értékű, elsősorban régészeti anyagot gyűjtött össze, melynek elhelyezését már nem tudta megoldani. Ekkor határozta el gróf Apponyi Sándorral együtt, hogy megalapítja Tolna vármegye múzeumát.
Belépődíj:
Felnőtt: 200,-Ft
Diák,nyugdíjas: 100,-Ft
Ingyenes látogatási nap: szombat
Kapcsolat:
Telefonszám: 74/316-222
Cím: Szekszárd, Szent István tér 26.
Nyitvatartás:
10.01.-03.31., keddtől szombatig 10h-16h, vasárnap, hétfő szünnap
04.01. – 09.30., keddtől vasárnapig: 10h – 18h
Mézeskalács Múzeum
A Petrits Családban két évszázada öröklődik apáról fiúra a mézeskalácsos és gyertyaöntő mesterség.
A Mézeskalács Múzeumban a családi vállalkozás eszközei, azok használatát bemutató film, valamint számtalan szebbnél szebb mézeskalács és gyertya ad örök élményt a látogatóknak.
Díszíthetsz saját kezűleg mézeskalácsot, a múzeum melletti mintaboltban emléktárgyakat, finomságokat vásárolhatsz, a kerthelyiségben pedig egy pohár üdítő Szekszárdi márcos limonádé mellett megpihenhetsz.
Belvárosi Római Katolikus templom
A templom a Béla téren található, 1805-ben épült copf stílusban és Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor. Naponta háromszor harangjáték hallható.
Nyitvatartás:
Minden nap 10.00-12.00 és 14.00-16.00 óráig
Minden vasárnap van istentisztelet: 08:45-09:45 és 18:30-19:30.
Minden szombaton 17:30-19:30 nyitva van a templom.
Régi Vármegyeháza
Az 1828-33 között Pollack Mihály tervei szerint emelt, klasszicista stílusú épület belső udvarán az 1061-ben I. Béla király által alapított bencés apátság romjait találjuk.
Az épületben a régi megyeháza világát bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, a Mattioni Eszter kiállítás (festmények és hímeskövek), valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.
Az épület külső udvarán található a pajzán, szoborkompozíciós Borkút Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkútból neves alkalmakkor (illetve előzetes kérésre) kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatnak a vendégek.
A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta alkotása.
Nyitvatartás:
10.01. – 03.31., keddtől szombatig: 9h – 17h, vasárnap, hétfő szünnap
04.01. – 09.30., keddtől vasárnapig: 9h – 15h
Ingyenes látogatási nap: szombat
Babits Mihály Emlékház
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház -¬ ahogyan a szekszárdiak nevezték¬ – 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll.
Az épületben 1967-ben nyílt az első kiállítás. 1983-ban, a költő születésének 100. évfordulójára szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
Nyitvatartás:
kedd-vasárnap: 10:00-17:00, hétfő: ZÁRVA
Cím: Szekszárd, Babits Mihály utca 13.
Szőlő-kilátó
Szekszárd jelképeiből hozta létre 1983-ban Kiss István a Szőlő-szobrot, ami a város felett magasodó Bartina-hegyen állva kilátóként működik. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a városra.
A Szőlő-kilátó (vagy másnéven Kálvária-kilátó) az elmúlt évek folyamán maga is Szekszárd egyik jelképe lett. Több mint 30 éve várja a látogatókat a város feletti hegyen, hogy innen élvezzék a gyönyörű kilátást.
Az építményből szinte az egész város belátható. Felkapaszkodni gyalogosan kicsit kaptatós, de a látvány kárpótol a fáradságért. Az egyik irányban Szekszárd városának házaiban, a másikban a környékbeli szőlőhegyek lankáinak panorámájában gyönyörködhetnek az arra járók.
A közelben található egy kálvária is (innen származik a másik neve a kilátónak) tetején három kőkereszttel, amelyek a XVIII. századból származnak.
Lösz-szurdik tanösvények
A túra útvonala a löszbe vájt egykori barlanglakások, hagyományos és modern művelésű szőlőterületek mellett vezet, ahol időnként csodálatos panoráma fogadja a túrázót.
Sötétvölgyi Parkerdő
Bonyhád felé a 6-os útról közelíthető meg. Remek játszótérrel és nagy tisztásokkal ideális családok számára.
Sokféle állat és növénykülönlegeség megtalálható:
Fekete gólya, fekete harkály, szúrós csodabogyó, lónyelvű csodabogyó, illatos hunyor, pirítógyökér, magascsuróka. Forrás.
Bati kereszt és kilátó
Szekszárd mellett a környék egyik legmagasabb pontján áll a Bati-kilátó, mellette a kereszttel.
A 274 méter tengerszint feletti magasságban épült kilátó a Mária zarándokút és a Dél-dunanántúli Kéktúra nyomvonala közelében található. A fából készült 20 méter magas (járószintje 15 méter) építményről 360 fokos panráma tárul a látogató szeme elé. Észak felé a Tolnai-hegyhát és a Dél-Mezőföld falvai, délnyugati irányba a Völgység és a Kelet-Mecsek hegyei láthatók. Tiszta időben Paks és Kalocsa is feltűnik a horizonton.
A kilátót egy a török időkben elnéptelenedett településről, Batról nevezték el. A név pocsolyát és mocsarat jelent a török nyelvben.
A kilátó mellett kiépített parkoló, valamint piknikezőhely várja a turistákat.
Autóval is megoldható a megközelítés, de számoljunk azzal, hogy a terméskőből kirakott út csavarjaira rázza szét a kocsinkat!
Decs Tájház
Nyitvatartás:
április 1-október 31.
hétfő -kedd: szünnap
szerdától péntekig:10-12 óra és 14-17óra
szombat és vasárnap előre egyeztetett időpontban: 30/951-11-95
Belépőjegy ára: 500 Ft/fő
Cím: Decs Kossuth Lajos utca 34-36.
Decs Babamúzeum
Kitalálta és létrehozta: FARKASNÉ PÁL BÖZSI a Népművészet Mestere.
Bemutatja a Sárköz, a sárközi emberek viseletét életképekben a születéstől az elmúlásig.
Látogató csoportok fogadása: előzetes bejelentés alapján.
Belépődíj: 500.- Ft./fő
DECS: Kossuth L. u. 8.
Tel.:74/495-734
NAGYBOLDOGASSZONY RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIATEMPLOM
A templom története:
A középkori monostortemplom helyén álló, többször átépített épület a 19. század közepére olyan rossz állapotba került, hogy 1842-ben már új templom építésének tervét vetették fel a bátaszékiek az itt tartózkodó püspöknek. Az építkezés tényleges előkészítése csak az 1890-es évek közepén kezdődhetett meg. A terveket Hofhauser Antal budapesti műépítész készítette, majd a kivitelezés a templomtéren álló régi apátsági épületek lebontása után 1899. július 4-én kezdődött meg. 1901. július 1-jére kész lett volna minden munkálat, ám statikai hibák miatt 1901 tavaszán a süttői kőből készült oszlopok repedezni kezdtek, s a templom összeomlásától lehetett tartani.
Lebontani ugyan nem kellett, de az oszlopokat kicserélték és újraboltozták a hatalmas teret, mely munkálatokkal 1902 májusára készültek el. Az ünnepélyes alapkőletétel 1901. július 21-én, a templom felszentelése 1903. október 4-én volt.
A templom neogótikus stílusban épült három hajóval, keresztházzal, tágas szentéllyel, északi oldalán kápolnával, a délin sekrestyével.
A torony 82,45 m magas, s 50 m magasságban, ahol a sisak kezdődik 32 mázsás kövek vannak elhelyezve. Építéséhez 2,5 millió közönséges és félmillió darab Eszterházi-féle falburkoló téglát használtak fel
Molyhos tölgy és az Szent Orbán kápolna
2016-ban 72 653 szavazattal, Bátaszéknek országos hírnevet szerezve elnyerte az „Európai Év Fája” címet az Orbán-hegyen álló Molyhos Tölgy.
A bátaszéki hívek az 1739-es nagy pestisjárvány után fogadalmat tettek, hogy kápolnát emelnek, ha a vész elmúlik. Így épült fel a szőlőhegyen Szent Orbánnak, a szőlőhegyek patrónusának tiszteletére az a kápolna, amely 1754-ben már állt. Ekkor egy harangja és egy miseruhája is volt. Az 1775-ös vizitáció említést tesz a kápolna fa tornyáról is, az 1811-es jegyzőkönyvből pedig megtudjuk, hogy itt Orbán napján misét tartanak, ahova a bátaszékiek körmenetben vonulnak ki, s azt is, hogy egykor a pestis idején épült. Egyébként erre utal az oltár előlapját díszítő olajfestmény, Palermói Szent Rozália barokk képe, akit a pestis ellen hívtak segítségül.
A kápolna a barokk építészet szép emléke, dongaboltozatos, huszártoronnyal ellátott épület. Főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében kék szőlőfürtöt tart. A kép mellett két későbbi szárnykép is látható, Mária Magdolnát és Szent Flóriánt ábrázolja. A kápolnát 1990-ben újították fel.
Fotó: Thaler Tamás, forrás: Wikipédia
A PÖRBÖLYI ÖKOTURISZTIKAI KÖZPONT
GEMENC DÉLI KAPUJA
Az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központja olyan komplex szolgáltatást nyújt, amely a bakancsos, a kerékpáros, valamint a vízi turistáknak és az erdei vasút szerelmeseinek egyaránt izgalmas élményeket ígér. Egy ökoturisztikai kalandozás a Gemenci erdőben nem is kezdődhet másképp, mint a Pörböly település határában található Ökoturisztikai Központban
Az Ökoturisztikai Központ Pörböly határában, az 55-ös főút mellett található. Pörböly Bajától 8 km-re, Bátaszéktől 11 km-re van. Az M6-os autópályáról a 163-as csomópontnál Baja irányába kell letérni. A Pörbölyi MÁV állomás követlenül az Ökoturisztikai Központ mellett található.
A bakancsos turistát a fogadóépület várja büfével és ajándékbolttal, jegypénztárral, de itt található az erdei vasút végállomása, a „Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben” című interaktív kiállítás és a Gemenc Erdészeti Erdei Iskola is.
A kisvasút megállóiban található tanösvények és játszóterek, a megfigyelőtornyok, a Gemenci Méhészeti Gyűjtemény, a Lassiban található halászati bemutatóhely segítségével ismerheti meg a nagyközönség ezt a páratlan, növény- és állatvilágát tekintve egyedülálló tájat.
Telefon: +36 74 491-483, +36 30 243-4613
Baja, Sugovica
Baja belvárosának meghatározó és látványos eleme a Duna mellékága, a Sugovica. Egy gazdag leány és egy szegény molnárlegény reménytelen szerelmének történetét őrzi legendája. Homokos partjával, fűzfáival a környék kedvelt, ingyenes strandja.
Nyaranta a fiatalok társasági életének legfőbb színtere. Érdemes a nyári estéket a mediterrán hangulatú, folyóparti vendéglők teraszain tölteni. A Duna felé közeledve a csónakos horgászok egyik kedvenc szakaszához érkezünk. A torkolatánál áll a város híres szülöttéről elnevezett Türr-kilátó. Türr István olyan jelentős vízügyi vállalkozások kezdeményezője volt, mint a Korinthoszi- és a Panama-csatorna megépítése, vagy éppen a Sugovicát a Ferenc-csatornával összekötő átvágás.
Óbánya
A Kelet-Mecsek legszebb völgye – Óbánya, ferde-vízesés.
Van a Mecsek keleti oldalán egy szűk völgy, a völgyben egy takaros kis falu, ahol valamikor a múlt-múlt században megállt az idő. A falu után viszont a völgy mélyén, a patak partján gyönyörű természeti környezetben halad a turistaút. A patak vize a lépcsőzetesen és ferdén álló köveken csobog lefelé megannyi kis vízesést képezve. A hatalmas fák árnyékában, a patak hideg vize által hűtött völgyben nyáron is kellemes kirándulást tehetünk, ami az egész családnak érdekességeket és látnivalókat kínál.
Sokan felfedezték már ezt a remek és gyönyörű kirándulóhelyet, ezért a völgy hétvégéken megtelik kirándulóval. Óbányán is bevezették a fizetős parkolást, illetve megtiltották a behajtást a faluba.
A faluban több turistaút is találkozik, illetve indul, erről táblákon tájékozódhatunk. Egyik irányba többek között az Óbányai kilátó, a Réka-vár, a Kedves-forrás és a Disznós kút található, másik irányba a pincesor és Mecseknádasd, a harmadik irányban pedig a Ferde-vízesés, Kisújbánya és a Cigányhegyi kilátó. Itt halad keresztül az országos kék-túra is.
Feked
A Geresdi-dombság gyöngyszeme Feked: parasztházas utcái visszarepítenek az időben. A Kelet-Mecsek előterében, a Geresdi-dombság hullámzó lankái között, Mohácstól nagyjából 25 kilométer távolságra bújik meg Feked, a mindössze 195 lakossal bíró baranyai falu. A települést nemcsak festői fekvése és látnivalói teszik igazán különlegessé az országban, de rendezett, hangulatos utcái is, melyeken hagyományos sváb parasztházak sorakoznak, továbbá különleges gasztronómiájáról sem szabad megfeledkezni.
Noha a faluról már az Árpád-korban említést tesznek az okiratokban, a török kori pusztulást követően az 1700-as években a Fuldai Apátság területéről, főként Hessenből érkező német, katolikus telepesek hozták létre Feked mai, páratlan arcát. A gyönyörűen rendezett települést hagyományos parasztházai és máig őrzött kulturális kincsei miatt a sváb Hollókőnek is nevezik.
